Béla lapja

Egyike volt azon kevés számú nem olasz művésznek, akinek önarcképét az Uffizi-képtár kitüntetésképpen gyűjteményében kifüggesztette. Műveinek túlnyomó része a Magyar Nemzeti Galériában található, ahol 1965-ben emlékkiállítása volt.
Csók István az újabbkori magyar festészet népszerű alakja volt. A realizmusból indult el, és egyéni hangját megőrizve közeledett a posztimpresszionalistákhoz.

Válogatás Csók István képeiből

Virágcsendélet 


Amalfi
E dinamikus színhatást a sötét, sziklás tengerparton kanyargó okkeres út, a földnyelven Amalfi pirosló tetejű házai, s a nápolyi öböl kéken csillogó víztükre keretezi.


A Margithíd átépítése (1937)


Szivárvány a Balaton felett
Csók a harmincas években fedezte fel témaként a Balatont, és attól kezdve egyre inkább lekötötte figyelmét a fények, párák, színek és szürkületek játéka. Gyakran festett fürdőzőket is, egyedül vagy csoportban, de ezek a művek inkább kommerciális jellegűek, balatoni képei közül a tájak jelzik a csúcsot. Züzü karácsonya
Életművének legértékesebb, városi látképekből, szobabelsőkből, néhány kitűnő portréból és a kislányáról festett, nagyon sikeres Züzü sorozatból álló része az ezt követő években jött létre. Ezek az elegáns és vonzó festmények - amelyek alkalmasak voltak középosztálybeli otthonok dekorálására - egy harmonikus, révbe jutott egyéniség belső világát tükrözték. Züzü a kakassal
A Züzü-sorozat Csók életművének egyik legszínesebb és legbensőségesebb része. Züzü, azaz Csók Júlia, a festő egyetlen gyermeke
"Ezt cselekedjétek az én emlékezetemre" (Úrvacsora)
A kép keletkezésének történetét Csók István maga írta le emlékezéseiben: az egresi református templom Úrvacsorájához a kenyeret az ő családja adta. Az ünneplőbe öltözött parasztlányok vallásos áhítata, megilletődése, a bensőséges élmény mélyen megragadta a festőt. Báthory Erzsébet (vázlat)
A Báthory Erzsébetet Csók korai évei fő művének tekintette. A Székesfehérvárott őrzött mű a második világháború végén megsemmisült.A csejtei vár hírhedt úrnője a XIX. század egyik kedvelt rémregényfigurája volt. Azt tartották, hogy a XVI. század végén élt grófnő 80 jobbágylányt öletett meg, friss vérükkel próbálva felfrissíteni bőrét.

és végül...

Krizantémok (Virágcsendélet)
l A virágcsendéletek kvalitásait bizonyítja. Tárgyát Csók elvont (mondhatni absztrakt) színkompozícióként kezelte, ezért foglalkoztatta ugyanazon látvány eltérő színvariációnak ismételt megfestése.

Az elegancia, a természetes "rafinnement" mutatja, hogy a Párizsban töltött évek nemcsak életének boldog szakaszát jelentették Csók számára, hanem művészetének kiteljesedését is. Németh Lajos szerint: "Ha beszélhetünk magyar impresszionizmusról, akkor az ő művei közelítik meg leginkább a francia mesterek értékeit".




Tél a tavaszban